Kevin Holland kevesebb bírókritikát sürget

Kevin Hollandot nem igazán érdekli, hogy a vitatott pillanatok után a bírókat tegye a fő célponttá az MMA-ban. Az UFC veteránja úgy véli, a versenyzők úgy lépnek be a ketrecbe, hogy tisztában vannak a sport veszélyeivel és a harc előtt ismételt utasítással: mindig védd magad. Az MMA Fightingnak nyilatkozva Holland azt mondta, a hivatalos személyek feladata a harcosok védelme, de jelenlétük nem helyettesíti a versenyző saját felelősségét egy csere során. Nézete akkor fogalmazódik meg, amikor Herb Dean újra bírálatok kereszttüzébe kerül, Holland érvelése azonban szélesebb egyetlen bírónál vagy egy vitatott jelenetsornál. A hivatalos személyek elleni nyilvános kampányokat egy olyan sportra adott haszontalan válasznak tartja, amely másodpercek alatt káosszá válhat.

A közvetlen háttér Dean munkájának fogadtatása az UFC White House-gálán, ahol Alex Pereira Ciryl Gane ellen harcolt. Pereira egy ütéstől padlóra került, és Gane-be kapaszkodott, miközben próbált túlélni és felépülni. Ebben a szakaszban Gane ütéseket és könyökösöket vitt be, a visszajátszások pedig azt mutatták, hogy néhány ütés Pereira fejének hátuljára ért, ami tiltott célpont. Miután a harcosok talpra álltak, Gane folytatta a támadást, Dean pedig leállította a mérkőzést, hogy megakadályozza Pereira további sérülését. Pereira ezután nyilvánosan bírálta Deant, és a bírót hangosabban kifütyülik, amikor a kamerába kerül. Holland nem azt állítja, hogy a szabálytalanságok elfogadhatók, vagy hogy a szabályok nem számítanak. Ehelyett arra helyezi a hangsúlyt, milyen nehéz minden részletet látni, amikor egy gyors jelenetsor bontakozik ki. Az ő szemszögéből a sport kiszámíthatatlansága épp az oka annak, hogy egy harcos nem támaszkodhat kizárólag egy hivatalos személyre, hogy valós időben felismerje és korrigálja a problémákat.

A felelősség marad Holland kiindulópontja

Holland álláspontja nem csupán Dean védelme. Elfogadja, hogy a bírók néha teljes védelmet nyújtanak, néha pedig nem tudják megtenni. Ez a korlát szerinte az MMA-ban való versenyzés része, nem pedig ok arra, hogy minden felelősséget a ketrec harmadik emberére hárítsanak. A bírónak kötelessége beavatkozni, amikor szükséges, de Holland úgy véli, a harcosnak még mindig figyelnie kell a felmerülő kockázatokra, és ennek megfelelően kell cselekednie. Ő maga is sokszor szenvedett el szabálytalanságot, és tudja, hogy ezek a pillanatok fájdalmasak és nemkívánatosak. Ennek ellenére tapasztalata megtanította arra, hogy a panaszkodásnak korlátozott értéke van, amint az akció véget ér. Holland inkább azt szeretné látni, hogy egy versenyző arra összpontosít, min lehet javítani a következő szereplés előtt.

A lényegi mondanivalója gyakorlatias: a harcosok tudják, milyen környezetbe lépnek be, és egy tökéletlen ítélet nem törli el ezt a tényt. Egy kaotikus harcban előfordulhatnak olyan akciók, amelyeket a hivatalos személy elvét, különösen amikor az ütések, a klincselések és a földharcváltások gyorsan történnek. Holland nem úgy mutatja be ezt a valóságot, mint a szabálysértések mentségét. Úgy mutatja be, mint okot arra, hogy a harcosok az önvédelemre összpontosítsanak. Ez a szemlélet magyarázza, miért választja el Holland az ítélet kritikáját a hivatalos személy eltávolítására irányuló kampánytól. Nem azt mondja, hogy a bíráskodás ne lenne megvitatható; azt mondja, hogy a harcos kötelessége nem tűnik el, ha a bíráskodás tökéletlen.

Holland a jelenlegi felháborodást Dean kapcsán egy másik nézeteltéréssel állította párhuzamba. Felidézte, hogy Jamahal Hill felháborodott, amikor Dean a UFC 300-on a harcosok közé lépett, és nem engedte meg akadály nélkül azt, amit Hill megfelelő visszaállásnak tartott. Holland összehasonlítása nem azért hangzott el, hogy eldöntse bármelyik helyzetet. Inkább azt mutatta, hogy szerinte a bírói panaszok régóta részei a sportnak, és nem korlátozódnak a Pereira-Gane mérkőzésre. Személyes tapasztalata is van Deanről, ami nem teljesen pozitív és nem teljesen negatív. Holland azt mondta, Dean vezette a Khamzat Chimaev elleni harcát, amire a rövid fogások és a földön kialakult szokatlan helyzetek miatt emlékszik.

E problémák ellenére Holland azt mondta, nyilvánosan nem panaszkodott. Említett egy másik alkalmat is, amikor fejrúgásos kiütést ért el, miközben Dean az oldalvonalon ült. Holland úgy írta le a Deanhez fűződő történetét, mint jó és rossz pillanatok keverékét. Mégis azt mondta, nem kampányolna azért, hogy Deant elbocsássák vagy távol tartsák a jövőbeli eseményektől. Holland értékelése szerint Dean régóta a sportban van, és a játék egyik O.G.-ja. Azt is sugallta, hogy egy hivatalos személy munkaterhelése estéről estére eltérhet. Az alábbi összehasonlítás megmutatja, miért nem vezet Holland saját története ahhoz, hogy csatlakozzon a Dean elleni felszólalásokhoz.

Saját tapasztalatai nem változtatják meg a véleményét

Holland azt mondta, harcosnak szerződött, és igyekszik ezt az identitást előtérbe helyezni. Mélyen érinti, ha nem tud harcolni, mert a versenyzés az, amit választott. Ezért következtetése ugyanaz marad, akár győzelem, vereség vagy döntetlen az eredmény: a harcos elfogadta a tapasztalatot, és meg kell birkóznia azzal, ami vele jár. A témáról szóló megfogalmazása erőteljes volt, különösen amikor arról beszélt, milyen példát akar mutatni a két fiának. Holland azt mondta, nem akarja, hogy úgy nőjenek fel, hogy elfogadhatónak tartják a sírást, a panaszkodást vagy a kudarcokon való rágódást. E megfogalmazás mögötti lényeg összhangban volt a többi megjegyzésével: derítsd ki, mi ment rosszul, javíts és haladj tovább.

Azt is megjegyezte, hogy a harcosokat figyelmeztetik, nehogy a bíró közbeavatkozzon a mérkőzéseiken, mert lehet, hogy nem tetszik nekik, amit a hivatalos személy mond. Dean elleni legutóbbi vizsgálódás nem biztos, hogy gyorsan elhalványul Pereira nyilvános kampánya után. Dean azonban nyilvános támogatást kapott Dana White-tól, a UFC vezérigazgatójától és Andy Foster-től, a Kaliforniai Állami Atlétikai Bizottság ügyvezető igazgatójától. Holland más megközelítést alkalmaz, mint a reakciók körüli vita. Nem állítja, hogy a hivatalos személyek minden döntést helyesen hoznak meg. Amellett érvel, hogy a harcosoknak kerülniük kell, hogy a bírót tegyék a történtek központi magyarázatává, amikor már értik a sport követelményeit.

• A hivatalos személyek azért vannak ott, hogy megvédjék a sportolókat, de nem mindig tudnak minden részletet elkapni egy gyors és bonyolult szekvencia során.
• A harcosoknak el kell fogadniuk a versenyhez kapcsolódó kockázatokat, védeniük kell magukat, és azon kell dolgozniuk, hogy jobban teljesítsenek, ahelyett hogy a nyilvános panaszokat tennék fő válaszként.

Holland válasza a bíróvitára teret enged a szabályoknak, a szabálysértéseknek és a nehéz bírói döntéseknek anélkül, hogy ezeket a kérdéseket a teljes történetnek tekintené. Hozzászólásai hangsúlyozzák, hogy az MMA gyorsan mozog, a hivatalos személyek nem mindig látnak mindent, és a harcosok tudatosan elfogadják ezt a környezetet. Herb Deannel szerzett vegyes tapasztalataira támaszkodva Holland a felelősséget, az önvédelemét és a fejlődést részesíti előnyben egy bíró elleni nyilvános kampánnyal szemben.