Chris Weidman felidézi az USADA tesztjeit

Chris Weidman felidézte a USADA tesztelésével kapcsolatos nehéz helyzeteket, beleértve egy golfpályán tett látogatást és egy figyelmeztetést, amely egy be nem jelentett hegyi házába tett kiránduláshoz kapcsolódott. A Deep Waters podcast egyik legutóbbi epizódjában Weidman anekdotákat osztott meg a tesztelési folyamat logisztikai kihívásairól. Történetei első kézből származó képet adtak arról, hogyan ütközhetnek a véletlenszerű hívások és a holléti követelmények a szokásos tervekkel és a küzdelemre való felkészüléssel.

Az USADA 2015 és 2023 között kezelte a UFC csapatának tesztelését. A rendszer véletlenszerű teszteket tartalmazott, és azt a követelményt, hogy a sportolók tájékoztassák az ügynökséget a hollétükről. Chris Weidman számára ez a rendszer azt jelentette, hogy a tesztelők szabadidejükben, utazás közben vagy olyan időszakban érkezhettek, amikor egy ütemezett mérkőzésre próbált koncentrálni. Emlékeiben a közös szál az időzítés volt: miután a tesztelő kapcsolatba lépett vele, elmondása szerint a kapcsolatfelvételnek körülbelül egy, esetleg másfél órán belül találkoznia kellett vele. Ezáltal a helyszínfrissítés elmulasztása több volt, mint pusztán irodai bosszúság, mivel a bejelentett címre való visszajutás azonnali problémává válhatott.

Weidman történetei a tesztelési nyomást mutatják

Chris Weidman egyik példája golfozás közben született. Azt mondta, hogy a tesztelők kijöttek a pályára, és a fordulónál várták, ahol vizelet- és vérmintákat adott. Hozzátette, hogy társainak várniuk kellett, amíg a mintavétel befejeződött, mert beszámolója szerint nem hagyhatta el a tesztelők szem elől, miután megtalálták. Az epizód hasznos példa arra, hogy egy versenyen kívüli teszt hogyan szakíthatott félbe egy előzetes ütemezés nélküli tevékenységet. Chris Weidman azt is elmondta, hogy figyelmeztetést kapott, miután elment a hegyi házához, amelyről azt írta, hogy két órányira van, anélkül, hogy frissítette volna a helyszínt az USADA alkalmazásban. Emlékezett, hogy kapott egy hívást, miszerint a tesztelők a házánál vannak, majd sietve hazaindult. A forgalom feltartóztatta, mondta, és a tesztet gyűjtő személy elment. Weidman hangsúlyozta, hogy nem bukott meg egy drogteszten; az eredményt figyelmeztetésként írta le, mert nem tesztelték a megadott kétórás kereten belül. Ez a különbségtétel központi szerepet játszik a beszámolójában: az általa leírt probléma a holléti és időzítési hiba volt, nem pedig a pozitív teszteredmény.

Chris Weidman legfeszültebb beszámolója a Yoel Romero elleni UFC 205-ös tervezett szereplése volt. Weidman a kártyát a UFC első New York-i eseményeként azonosította, és elmondta, hogy eltökélt szándéka, hogy Long Island-i születésűként versenyezzen. Azt mondta, hogy három és fél héttel a meccs előtt megsérült a térde, és műtéten esett át, miközben úgy döntött, hogy nem szól a UFC-nek, mert a kártyán akart maradni. Miután visszatért a kórházból, azt mondta, hogy infúziós gyűrű volt a karján, és fájdalomcsillapítókat szedett, amikor az USADA megérkezett az ajtajához. Weidman felidézte, hogy anyagot távolított el a lábából, és megpróbált úgy tenni, mintha nem is műtéten esett volna át. Rémálomként jellemezte a helyzetet, és azt mondta, paranoiás volt a bajtól, bár azt mondta, hogy végül jóra fordult a dolog. A jelenetsor megmagyarázza, hogy miért különbözött ez a látogatás a golfpályával kapcsolatos kellemetlenségektől: egy sérülés, egy műtét és egy közelgő tervezett meccs közepette történt.

Egy keskeny ablak formálta az egyes epizódokat

Weidman történetei könnyen érthetővé teszik a holléti rendszer nyomását. A helyszín megadása, a visszaút és a személyes átvétel mind azonnali következményekkel járt a sportoló napjára nézve. A hegyi házban történt történetben a kulcstény nem a sikertelen mintavétel volt, hanem az, hogy nem tudta elérni a címet, mielőtt a gyűjtő távozott volna. Az UFC 205 történetében a váratlan kopogás az ajtón szorongást keltett, mert Weidman úgy vélte, hogy az orvosi kezelés látható jelei kérdéseket vethetnek fel. A Deep Waters beszélgetésben Jorge Masvidal és Dustin Poirier beszámolói is szerepeltek, mindketten a saját tapasztalataikra korlátozódtak ugyanazzal a tesztelő ügynökséggel. Történeteik kontextust adnak arra, hogy Chris Weidman anekdotái miért nem csupán egyetlen szokatlan hívásról szóltak. Masvidal leírta, hogy egy kemény edzés és szaunázás után várt, mielőtt mintát adhatott volna, míg Poirier felidézte, hogy vizelet- és vérvizsgálatot végzett egy teherautó-kereskedésben, miután nem ért haza időben. A beszélgetés ezért a USADA-időszak alatti véletlenszerű teszteléssel járó logisztikai igényekre összpontosított.

• Chris Weidman elmondta, hogy a tesztelők egy golfpályán találkoztak vele, ahol a fordulónál vizelet- és vérmintákat adott.
• Chris Weidman elmondta, hogy a hegyi házában történt bejelentés nélküli tartózkodása miatt figyelmeztetést kapott, miután nem tudott időben visszatérni műemlékvédelem alatt álló otthonába.

Weidman nem egy sikertelen tesztet állított, vagy egy meccset jelentett be. Az USADA holléti rendszerének mindennapi megterheléséről és a be nem jelentett begyűjtésekről írt az ügynökség 2015 és 2023 közötti UFC-megbízatása alatt. A golfpályától a hazatérés kísérletén át az UFC 205 előtti időszakig Weidman leírta, hogyan változtathatja a rövid válaszidő a rutinszerű tesztelést egy harcos menetrendjének nagy nyomás alatt álló részévé.